Középkori temetkezési társulatokról szólt az előadás

Nagy érdeklődésre tett szert  Németi történek egy szelete, ugyanis sokan részt vettek a szerda esti Szent István Kör által szervezett előadáson. Boór Béla nyugalmazott történelemtanár a Németiben működött temetkezési egyesületeket, az úgynevezett kalandos társulatokat mutatta be.

Boór Béla ny. tanár mindig is érdeklődött Németi története iránt, és egy szerencsés levéltári felfedezés alapos és kitartó kutatásra ösztönözte.s

A több hónapon át tartó munka eredménye lett a szerda esti, a németi kalandos társaságokról szóló előadás. A középkor századaiban igencsak elszaporodtak azok a társaságok, amelyek más teendőik mellett a temetkezést is elvégezték és szigorú szabályok alapján működtek. Ilyen volt a kalandosok társulata is, melynek semmi köze nem volt a kalandhoz, ugyanis nevük a latin 'calende', a hónap első napja szóból ered. Eredetileg papokból alakult társulatok voltak, amelyek a hónap első napján összegyűltek és megbeszélést tartottak. Később csatlakoztak világiak is, és ők vették át a vezetést.

Az önsegélyező temetkezési társulatok igen népszerűek voltak a középkorban, ugyanis a társadalom eleven sejtjei voltak. A temetkezés lebonyolítása mellett mozgósították a társadalmat, felhívásokat, hirdetéseket tettek a lakosság felé, ugyanakkor panaszokat intéztek a város vezetőihez. A legtöbb ilyen társulat azonban a hitújítás korában megszűnt, azonban néhány, mint például az egyik kolozsvári, Hídelve utcai társulat megmaradt, és mai napig is működik, mint művelődési közösség.

Több erdélyi város kalandosairól készült feldolgozás, és véletlenszerűen bukkantak rá a Németi Református Pér és Kis utcai temetési egylet irataira. Az itt működő kalandosok magukat nem nevezték kalandosoknak, hanem csupán utcaközösségnek, temetkezési utcatársulatnak.

- Németiben több ilyen társulat is működött, de pontos adatok csak a Pér és Kis utcai szervezetekről maradtak fent. Az egylet célja a tagok rendes eltemetése a református vallás szerint, a hozzátartozók segélyezése, a vallásosság, az erkölcs fenntartása. Mindemellett figyelembe vették az utcabeli gyerekek iskoláztatását és feladatokat is kötelességüknek tartottak, mint a kapuk és palánkok kivágását, a város körül lévő árkok megújítását - magyarázta a történész.